16 máj MULTIMÉDIÁS PROGRAM „TEREK”
2023. május 20-án, szombaton 20:00-tól, „Prostori” („Terek”) című multimédiás rendezvény. Helyszín: Klara i Rosa Egyesület Kulturális Központja, Petőfi Sándor utca 15.
A belépés ingyenes!
Radio drama: Prostori, 30′, 20h
A rádiódráma egy kísérlet, egy folyamatban lévő alkotás, ami készen àll válaszokat keresni a kérdésekre. Hangjelenetek, melyek lépések az ismeretlenbe, melyek kilépések a biztonságos zónából, önmagunk és mások bátorítása érdekében. Azoknak a nőknek a felerősített hangja, akik részt vettek egy három hónapos alkotói folyamatban, hat workshopon keresztül, melynek során összegyűjtöttük és inspiráltuk a szabadkai és kisboszniai nőket hogy beszéljenek, és ezáltal teret kínàltunk nekik az önkifejezésre.
Terek nyílnak meg bennünk, körülöttünk, közöttünk. Csere és kapcsolattartási terek. Félreértések, elvárások, remények területei. Mit tudhatunk meg és tapasztalhatunk meg, ha csak hallgatunk? Melyek azok a képzeletbeli terek, amelyek megnyílnak, ha képesek vagyunk meghallani mi vesz körül minket? Van türelmünk csak hallgatni?
Csukd be a szemed, csukd be a füled, nyisd ki az elméd és a szíved.
A rádiódrámáról bővebben: www.klarairosa.com/prostori
A hangjátékot a ház egykori nappalijában sugározzuk!
Lea Vidaković: Memória térképezés – többszörös rekonstrukció
A Memória térképezés két videóból (Memória terei) és töredékes miniatúrákból álló mű. Az első videóban a kamera feltérképezi a nagymama üvegházát: közeli felvételek rögzítik az elhagyott tér textúráit és útvonalait. A második videóban egy lány miniatűr üvegházat állít össze Lea rajza alapján, megalkotva egy olyan téret, amelyet soha nem látott és nem tapasztalt. A helyszínen a két videó vetítése mellett a miniatűr üvegház is megtekinthető lesz!
„Az üvegház, ami a nagymamám házában volt, fontos helyszín volt számomra felcseperedésem során. Emlékeim szerint egy hatalmas, virágokkal teli szoba, ahová mindig besütött a nap. Erős, nedves, rohadt kávé és víz illat volt mindig- egy keverék illata, amivel a nagymamám szerint öntözni kellett a virágokat. Amikor újra meglátogattuk, a most már üres helyet, végtelenül kicsinek, szűknek és üresnek tűnt. A napfény most is behatol az udvarról az üvegház belsejébe: táplálja a növényeket, új életet hozva a teljesen elhagyatott térbe
A nagymamám demenciája miatt, elveszítette térérzékét és emlékezőképességét, így otthona az emlékezetében, teljesen újraépül. Újra felépítem ezért én is, ezen a munkán keresztül: saját emlékezetem feltérképezésével, többszörös rekonstrukció folyamatában. Az üvegház egyre absztraktabbá válik és csak néhány elemre redukálódik. Ez már nem a valós tér reális és pontos rekonstrukciója. A mérések, részletek, méretek, illatok és textúrák a térmemória és a saját emlékezet feltérképezésének keveréke, valamint azon spekulációk, hogy miként sugározzák tovább ennek a térnek az emlékét – amikor a tér már nem egy rögzített hely, hanem egy tér. Memória örökítés, folyamatos áramoltatás.” Lea Vidaković
Lea Vidaković képzőművész, animációs installációk, kiterjesztett média gyakorlatok, hagyományos báb-animáció területein alkot. Kutatási területe a töredezett narratívák és történetmesélési megközelítések, animációs installációkhoz és kiterjesztett mozihoz. Grafikus és festő szakon végzett (Zágráb Művészeti Akadémia); Bachelor of Animation (HVO, Norvégia); MA audio-vizuális művészetből (Királyi Művészeti Akadémia, Belgium); PhD animációtudományból (NTU/ADM Szingapúr). Műveit kiállítások alkalmával és több mint 200 animációs fesztiválon mutatták be, számos művészeti és filmes díjat elnyerve. A Lusophone Egyetem adjunktusa, valamint a CICANT, SAS, HDLU és SULUV tagja.
Lea munkái egy korábban bábszínházként működő házban tekinthetők meg, s így átfedik egymást az alkalmazott és a művészeti gyakorlat terei, amely magánházból kulturális és művészeti központtá nőtte ki magát.
Edita Kadirić: Lagrimas negras (2021), 4.17”
Az 1130 szabadkézi rajzból összeállított videoanimáció a „District of Shame” sorozat része. A sorozat, pszichológiai portrét mutat be történetmesélés formáján keresztül, megkérdőjelezve a különböző személyes pozíciókra nehezedő társadalmi-politikai nyomást.
Edita Kadirić képzőművész, multimédiás formákkal (rajz, festészet, videó, animáció és tárgyak) alkot. Grafikus szakon végzett az újvidéki Művészeti Akadémián (Szerbia), posztgraduális tanulmányait a belgrádi FLU-n, valamint az Universitat de Barcelona (Spanyolország) képzőművészeti karán, intermédia és művészeti produkció szakon szerzett mesterképzést. Munkái rendszeresen szerepelnek kiállításokon itthon és külföldön is. Munkásságát számos alkalommal díjazták, értékes magán- és közgyűjtemények részei. Szerbia-Spanyolország- Franciaország között él és dolgozik.
Edita munkája a ház egykori szaunájában található!
Installáció: Softness
Evetke, divattervező vizuális installációja a hitelesség, a kényelem és az egyediség tereit nyitja meg. Éva lágy, természetes és vidám színekben vibráló anyagokat használ munkái során. Munkájának egyik fő jellemzője a “jól szabott és varrott gardrób”. Az installáció a múlt és a jelen, a régi és az új, a hagyományos és a kortárs találkozásában levő terekről való gondolkodás során jött létre.
Szabó Barna Éva szabadkai divattervező, 2008-ban szerzett diplomát a budapesti Iparművészeti Egyetemen. Ő tervezte az Evetke Wear márkát, ami 15 éve létezik.
A program látogatói, weboldalon ( https://www.evetke.com/ ) történő vásárlás esetén 40%-os kedvezményt kapnak a „Softness” a kuponnal. A modellek elérhetők a https://www.evetke.com/ oldalon Facebook és Instagram profil: evetkewear
Az installáció a ház egykori hálószobájában található!
Symposion folyóirat
A Symposion művészet, zene, popkultúra, irodalom és irodalomelmélet kiadója. Kiadásai között megtalálhatóak popkulturális antológiák, albumok, koncepciós könyvek, melyek mindegyikét áthatja az extrém látványvilág. Változatos gondolkodásmód jellemzi, ami sokféle témát foglal magában. Egyes kiadásai láthatatlan, eltűnt generáció traumáiról és jugo-nosztalgiáról szólnak, míg mások a Balkán népszerű ideológiáival, kelet-közép-európai közhelyekkel, a bűn és az ártatlanság metszéspontjával vagy a Marsra utazás megvalósíthatóságának témáival foglalkoznak. Alkalmazza az irónia, a hamisítás, a mindennapi helyzetek spontán imázsépítésének technikáit. Egy kockázatos, botrányos és nehéz, de egyben vicces világot tár elénk, amiben az esztétikai határok nem érvényesek és a cenzúra fogalmát még nem találták fel. Ahol az abszurd győzedelmeskedik az egzisztenciális szorongás felett.
A Symposion kiadványait a ház télikertjében böngészhetitek.
#klarairosa